Featured Slider


Az én arcbőröm egy hülye sznob. Ezt már biztosan állíthatom, miután újabb, mindenki által imádott és pofátlanul olcsó kozmetikumot kell kihúznom a bevásárlólistámról. A Mizonról csak az a bőrápolási mániás nem hallott eddig, aki dobozban lakik, hiszen az Ultra Suboon hialuronsavas arckrém amellett, hogy piszok olcsó, nagyon bevált szinte mindenkinek, aki próbálta. (166 vélemény mellett közel 5 csillag Krémmánián). Persze nem kell csodákat várni tőle, egy egyszerű hidratálóról van szó, de pont ez benne a csodálatos. Pontosan egy éve rendeltem meg magamnak a fenti kis duót, nagy reményekkel és örvendezve, hogy mennyire jó lesz nekem. Kis túlzással a mai napig próbálgattam őket: télen-nyáron, fagyban-hóban, napsütésben-szélben, a létező összes módon és kombinációban és sajnos azt kell mondanom, hogy nekem ez egy nagy nem. 


Kinyomós tubusban, helyes kis papírdobozban és pofátlanul olcsó áron. Így érkezik meg a postaládánkba a híres Suboon krém, amennyiben úgy döntünk, hogy kipróbáljuk. Tényleg nagyon akartam szeretni. Kombinált, vízhiányos, és időnként kiszáradásra hajlamos, ("öregecskedő") bőrrel rendelkezem, és még mindig nem találtam meg az ideális nappali arckrémet. Mivel tavaly szinte minden blogon lehetett olvasni a Mizonról, hamar elcsábultam, és már előre örültem, hogy fillérekért lesz egy szupi krémem. A hialuronsavas kozmetikumokkal még csak ismerkedtem akkoriban, egy pixiben található kis esszencia révén, de nem voltam tőle elájulva, gondoltam majd a Mizon biztos jobb lesz.
Maga a krém egy könnyed állagú hidratáló, nagyon gyorsan beszívódik és jól adagolható. Amivel nekem kifejezetten problémám volt, az a hatása. Egyrészt, a benne lévő rengeteg szilikon miatt (egyébként mint összetevő nem zavar) hagyott egy furi réteget az arcomon, de ezen túl tudtam volna lépni. A legnagyobb gondom az volt, hogy a felkenés után 1-2 órán át úgy csillogtam tőle, mintha zsírba fejeltem volna, majd pedig ez a csillogás átfordult és mint egy tikkadt sivatagi táj, úgy néztem ki tőle: tíz évet öregített a bőrképemen, egyszerűen mintha életemben nem hidratáltam volna soha. Látványra és érzetre is. Persze, erre most azt mondhatnátok, hogy oké, hát úgyis rásminkel az ember. Igen, de az alapozó sem segített ezen, nap közepére egyszerűen mintha kihalt volna az élet az arcbőrömön. Sminkalapnak egyébként szuper volt, de a rengeteg szilikon miatt az lenne a csoda, ha nem lenne az. 


Ha lúd, legyen kövér – gondoltam – és megrendeltem ezt a helyes kis hialuronos szérumot is az Ultra Suboon mellé. Ha röviden le akarnám rendezni ezt a posztot, akkor csak annyit írnék, hogy akár vízzel is kenegethettem volna az arcomat ehelyett. De tényleg, egyszerűen semmi, de semmi hatása nem volt. Sem pozitív, sem negatív. Pedig aztán tényleg próbáltam minden módon: reggel vagy este, reggel és este, kombinálva más kozmetikumokkal, krémbe keverve, önmagában, csak a Suboon krémmel, fejenállva. Ezen a ponton kezdtem el gyanakodni arra, hogy az én bőröm tulajdonképpen nem kedveli a hialuronsavat, mint hatóanyagot. Vagy még egyelőre nem igényli. Így 30 évesen azonban nem gondolnám, hogy korai lenne a használata, mert látványra ugyan még nem öregszik, de igencsak hálás tud lenni, ha jó dolgokat kenek rá. Egy szó mint száz, ez sem vált be. Pedig nagyon tetszik egyébként a koncepció és ez az üvegcse a kis pipettájával tényleg professzionális hatást kelt. Ha valakinek viszont beválik, akkor egy nagyon szuper ár-érték arányú kencével lehet gazdagabb a fürdőszobapolca.


Nem szeretek lehúzós posztokat írni és ez sem azért készült, hogy lebeszéljek bárkit is a kipróbálásukról, de úgy gondolom, hogy a negatív tapasztalat is tapasztalat. Én sajnálom a legjobban, hogy nem vált be a Mizon hialuronsavas vonala, de ettől nem gondolom azt, hogy az egész rossz úgy, ahogy van. Azóta már kipróbáltam több hialuronos terméket más márkáktól is, és az eredmény ugyanez. Szóval én nem vagyok kompatibilis, nem a termék rossz. Ezért a pénzért (45 ml krém 1500 Ft körül) még egy elbaltázott választás is belefér néha. A tapasztalatok azt mutatják egyébként, hogy nagyon sok ember imádja, szóval én amondó vagyok, hogy mindenki kísérletezze ki a saját bőrén, hogy beválik-e számára. Lehet, hogy a legjobb hidratáló és/vagy szérum lesz, amit valaha is használtatok. Ha meg nem, akkor gazdagabbak lesztek egy tapasztalattal. Mint most én :)

MIZU, MIZON?


Garázdálkodtam egy “kicsit” a Notinon, és épp most jött meg a csomagom, úgyhogy fogjuk rá, hogy ez egy unboxing poszt. Vagy valami olyasmi. 
Van nekem egy szép hosszú kívánságlistám, amire mindig felírogatom magamnak az aktuális vágyakat, mondván, hogy majd szép lassacskán megrendelem őket. Na kitalálhatjátok, hogy mit vettem most meg arról a listáról? Úgy van! Semmit. Vettem ellenben egy csomó olyan dolgot, amit már régóta nézegettem, de valahogy mindig a fontossági sorrend végén kullogtak, mert nem olyan fontos, van helyette másik, nem is kell annyira, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
De végre itt vannak ők, a kevésbé fontos, de nagyon hasznos cuccok, meg egy kevésbé hasznos, de kihagyhatatlan dolog. De mutatom is őket sorban!

Az első és legfontosabb a Tangle Teezer, méghozzá a Salon Elite, abból is a Blue Blush nevezetű. Vagyis színezetű. Tudom egyébként, hogy nem is olyan rég nyafogtam itt a blogon a flamingós verzióért, amit egyébként majdnem meg is rendeltem, de győzött a felnőtt énem és megbeszéltem magammal, hogy felesleges  majdnem 7000 forintot fizetni valamiért, ami ugyanazt tudja, mint a 3000 Ft-os, csak cukibb egy fokkal. Eddig egy Beauty Bay-es utánzatot használgattam, de bevallom őszintén, hogy csak az első pár hónapban voltam lelkes, azóta valamelyik fiókban pihen. A Tangle Teezer-nek már a sörtéi is teljesen másnak tűnnek, sokkal rugalmasabbak. Nagyon kíváncsi leszek, de mindenki imádja, szóval szerintem tetszeni fog. 



A hajnál maradva jöjjön az Invisibobble, vagyis a telefonzsinór hajgumi. Évek óta csak ilyen hajgumit használok, persze nem az eredetit, hanem drogériás saját márkás változatokat. Mindig piszkálta a fantáziámat az igazi, de úgy voltam vele, hogy nem lehet sokkal jobb, mint amiket eddig vettem. Nos, első benyomásként elmondhatom, hogy sokkal kisebb mint számítottam rá, ennek ellenére nagyon rugalmas, puha anyaga van, jól nyúlik. Sokkal minőségibbnek tűnik, mint az eddig használtak. Láttam egy videót, amiben azt mutatták meg, hogy forró vízzel leöntve az Invisibobble visszanyeri az eredeti méretét és formáját, úgyhogy remélhetőleg sokáig használható is. Átlátszót rendeltem, de hajszínhez passzoló változatok is vannak.



A Curaprox Ultra Soft fogkefe nem magamnak lesz hanem anyának, mert hiába mondom neki már hónapok óta hogy ezt vegye, egyszerűen nem hallgat rám… Most viszont nincs kifogás. Állítólag ez a legjobb fogkefe a piacon, megerősíteni nem tudom, mert én magam elektromosban utazom, de ha sima fogkefével mosnám a fogam, már rég kipróbáltam volna. Az Ultra Soft a leggyengédebb verzió, ezt ajánlják érzékeny fogakra és fogínyre. Kicsit retro a formája, de nagyon mókás színekben kapható és ha valóban annyira jó, mint mondják, akkor még az is lehet, hogy magamnak is veszek. Kifejezetten tetszik, hogy adnak hozzá ilyen sörtevédő bigyót, ennek alapnak kellene lennie minden fogkefénél.



A Dermedic Linum Emolient tusfürdőről nem sok információm volt, csak keresgélés közben akadtam rá és a leírás alapján jónak tűnt. Anyának rendeltem ezt is, mert szegény évek óta küzd pszoriázissal és az eddig használt és bevált tusfürdőjétől elkezdett viszketni, szóval egy próbát megér. Az összetevőktől nem vagyok elájulva és egy kis illata is van, de majd meglátjuk hogy teljesít. A márka egyébként lengyel, és kifejezetten a problémás bőrre specializálódtak, díjat is nyertek már a termékeikkel. 



Megvettem a Maybelline Fit Me korrektort is, amiről mindenki azt mondja, hogy instant alvás, meg eltüntet minden karikát. Szerintem velem kellene a cégeknek a korrektorjaikat tesztelni, mert ami az én karikáimat elkendőzi, az tényleg tud valamit. Kipróbáltam az egyik szemem alatt, és fogjuk rá, kb. 70%-ban elfedte a karikát, persze alapozó meg púder nélkül, szóval talán jó lesz. Egyébként én lúzer, belefutottam abba a hibába, hogy azt gondoltam, a legkisebb számmal jelölt szín a legvilágosabb. És nem! Szóval ha a legvilágosabbra van szükségetek, akkor a 15-ös számút vegyétek, mert a 10-es az kicsit sötétebb és sárgásabb tónusú. Így jár az, aki rendelés előtt nem olvas utána a terméknek. Azért ez is jó lesz, de megkockáztatom, hogy a 15-ös még jobban elfedné a csúnyaságot. 



Nem vásárlás a vásárlás körömlakk nélkül, úgyhogy egy számomra még ismeretlen márka, a Cocolabelle egyik terméke is hazajött hozzám. Ciskánál már láttam az egyik színről posztot, és akkor eldöntöttem, hogy Notino rendeléskor kipróbálom én is. Nagyon tetszik, hogy minden színt vicces nevekkel illetnek, és ezt jól láthatóan az üvegen is feltüntetik. Én az I Can I Will End of Story nevű árnyalatot választottam, ami egy visszafogottabb hússzín, kicsit natúr, kicsit rózsás. A márka egyébként osztrák és nagyon szupi színeket álmodnak meg, a Notinon egyelőre még kevés a választék, de remélhetőleg ez változik majd.  



A Kringle viaszok is várólistán voltak egy ideje, mert kíváncsi vagyok, létezik-e jobb vagy legalább hasonlóan jó, mint a Yankee Candle. Nagyon nehéz volt a választás, mert a neveken kívül semmi támpont nincsen az illatokat illetően, úgyhogy elsőnek biztonsági játékosként a Baker’s Vanilla nevezetűt választottam, ami egy édeskés vanília illat. Dobozból szagolva nagyon fincsi, remélem a párologtatóban is megmarad ez a kellemes illata.
Yankee Candle-t is dobtam a kosaramba, biztos ami tuti alapon. Az egyik a Citrus Water, amivel itthon nem is találkoztam még. Ez egy friss, citromos illat, szerencsére nem budiillatosító-jellegű. Nyáron a 40 fokokban életmentő lesz. A másik a Dreamy Summer Nights, a leírás alapján vaníliás-fás. A csomagoláson keresztül nagyon kellemes, dominál benne a vanília, viszont a fás jelleg miatt a neve ellenére én ősszel is el tudom képzelni.




Végül, de nem utolsósorban végre enyém a Lancome Juicy Shaker! Tudom-tudom, hogy már Matte Shaker a sláger, de én csak most jutottam el oda, hogy nekem bizony kell ez a csillogó, olajos biszbasz. Éljenek a későn érkezők! Napokig agonizáltam egyébként a színnel kapcsolatban, végül a Wonder Melon lett a nyertes, ami egy csodaszép dinnyeszín (meglepő, ugye?), dinnyeillattal. Az első benyomásom nagyon pozitív, mondjuk tudtam, hogy mire számíthatok, így nem ért meglepetésként például az, hogy nem annyira pigmentált. Most is ez van a számon, nagyon kellemes érzés és nekem látványra is bejön, semmi extra, de mégis feldobja az arcot. 



Ezek érkeztek tehát a csomagban. Tervezek majd bővebben is beszámolni néhány dologról, úgyhogy írjátok meg, hogy melyikre lennétek a leginkább kíváncsiak. 

Próbáltatok már a  fentiek közül valamit? 

EGY KIS NOTINO HAUL


A napokban néztem rá a piszkozatban maradt posztjaimra és akkor jöttem rá, hogy nem írtam még a Real Techniques Miracle Complexion Sponge-ról. Hiba. 
Egyébként már itthon is beszerezhetőek a Real Techniques termékek, többek között a Notinonál is, szóval most kicsit megkésve, de íme egy rövid vélemény a Chapman lányok kreálmányáról.



Nincs sok tapasztalatom a sminkszivacsokkal kapcsolatban, a RT előtt egy gagyi ebayes Beautyblender hamisítvánnyal szórakoztam, de nem voltam tőle elájulva. Aztán megvettem a RT verzióját és egy teljesen új világ tárult fel. 
A RT szivacs először is nagyon puha. Kellemes dolgozni vele, szinte cirógatja az arcot és jó kézbe venni. Bevizezve egy kicsit megdagad, de nem nagy mértékben – a Beautyblenderről látott képek alapján legalábbis. Ami kifejezetten tetszik benne, az a csapott tojás forma, ugyanis sokkal kényelmesebb ezzel a kialakítással dolgozni, mint a sima kerekkel. Főleg alapozóval és korrektorral használtam (utóbbihoz egyébként tökéletes a hegyes csücsök), de sokan alkalmazzák pirosításhoz, kontúrhoz és baking technikához is. Tényleg multifunkciós. Egy kicsit magába szívja a termékeket, de nem vészes mértékben, és nagyon szépen el lehet vele dolgozni és építeni is az alapozót. Nekem sosem lett foltos vagy csíkos a végeredmény, de azért bevallom, még mindig jobban szeretek ecsettel alapozni. 
Kimosni könnyű, sima babasamponnal tartottam karban és elég strapabírónak is mutatkozott: nem fakult, nem repedt, bár olvastam, hogy nem mindenki ilyen szerencsés. Úgy tűnik, hogy kell egy kis szerencse ahhoz, hogy tökéletes RT szivacsot fogjunk ki. Az árát mindenképpen megéri, főleg ha a nagy konkurenst nézzük, bár mint mondtam, azzal nincs összehasonlítási alapom. 

Ti próbáltátok már?

REAL TECHNIQUES MIRACLE COMPLEXION SPONGE


Nagyon szeretek másoknál kívánságlistákat olvasni, mert sok olyan dologra lehet így akadni, ami egyébként elkerülné az ember figyelmét. Remélem ti is így vagytok ezzel, mert most egy rövid vegyesvágott kívánságlistát írtam, amiben összegyűjtöttem a jelenleg legvágyottabb dolgokat, hogy kellően motiváljam magam a beszerzésükre. Vissza szoktam nézni egyébként a korábbi ilyen listáimat és nagy megelégedéssel látom, hogy a nagy részük sikeresen teljesült, reméljük a mostanival is így lesz.



1. Cargo Shanghai Nights szemhéjpúder paletta
Kiselejteztem egy halom sminkcuccot, aminek következtében rá kellett jönnöm, hogy alig maradt néhány palettám, úgyhogy ezen sürgősen változtatni kell! A Cargo palettákat már régóta nézegetem, és ez a Shanghai az egyik kedvencem közülük. Abszolút az én színeim, még azt a vad kékes árnyalatot is szívesen használnám. Nagyon megörültem, amikor láttam, hogy a Notinon is kapható, elég baráti áron ráadásul.

2. Tangle Teezer Compact Styler Skinny Dip 
Nagyon dobog a szívem ezért a Tangle Teezer-ért, sajnos a másik, fehér változatot elkapkodta a nép, és attól tartok, hogy előbb-utóbb ennek a pálmásnak is az lesz a sorsa. Kár érte, igazán bevehetnék az állandó termékek közé, mert szerintem óriási ötlet ez a dizájn. Imádom a flamingókat, kell, kell, kell! Csak külföldről szerezhető be sajnos, mondjuk ITT.

3. Ágyneműhuzat
Olyan nehéz jó minőségű ágyneműhuzatot találni, el sem tudjátok képzelni. Ez az egyetlen dolog, amit nem szeretek online megvenni, ugyanis két rossz tapasztalat után már nem kockáztatok. Most viszont mégis egy webshopos darabra áhítozom, ugyanis télen már rendeltem a Bon Prix-től ágyneműhuzatot, és egyszerűen isteni minősége van, úgyhogy náluk bátran merek nézelődni. Egyetlen baj van vele, mégpedig az, hogy nincsen a szettben kispárnahuzat. Most komolyan, külföldön senki nem használ kispárnát?! Jelenleg ez a kék a kedvencem, de rengeteg másik is tetszik. ITT tudtok nézelődni.

4. The Ordinary Advanced Retinoid 2% & Niacinamide 10% + Zinc 1%
Végre megérkezett hozzánk is a csodás hatóanyagokkal telezsúfolt, ennek ellenére pofátlanul olcsó The Ordinary márka! Hurrá, hurrá! A bőség zavarával nem tudok mit kezdeni, mert azért mégsem kenhetek mindent magamra, de első körben a Retinoid és a Niacinamide lesz az áldozatom. Előbbi a bőröregedést hivatott késleltetni, utóbbi pedig a pórusokat és a pattanásokat rendszabályozza elsősorban. Sajnos mindegyikben érintett vagyok, úgyhogy nagyon kíváncsi leszek a hatásukra. A márka termékeit itthon a Skinsmarttól lehet megrendelni.

5. MEDIBLANC Whitening fehérítő fogkrém
Még régebben kaptam egy rendelés mellé mintát ebből a fogkrémből és sokáig csak hempergett a fiókban. Nemrég elővettem, abszolút szkeptikusan nekiálltam elhasználni és nem akartam hinni a szememnek. Nagyon durván fehérítette már pár fogmosás után is a fogaimat, és nem optikai hatása volt, hanem fokozatosan halványította az elszíneződéseket. Sajnos hamar elfogyott, de akkor eldöntöttem, hogy megveszem majd nagyban is. Baromi drága, de használ. A Notinon lehet megvenni, ők forgalmazzák a márka termékeit.

6. Geek & Gorgeous hámlasztók
A Krémmánia dobozban jutottam hozzá a kaktuszos AHA hámlasztóhoz, amit azóta is leborulva imádok, mert hihetetlenül látványos a hatása. Ezen (is) felbuzdulva eldöntöttem, hogy ha törik, ha szakad, be kell szereznem a mandulasavas BHA hámlasztót is, mert végre szeretnék kipróbálni egy normális, hatékony BHA-t. Plusz, ha elfogy az utazóméretű kiszerelés az AHA-ból, akkor mindenképpen megveszem nagyban, mert ha valami, ez nem hiányozhat a polcomról. A márka honlapjáról szerezhetőek be.

Nektek mi van mostanában a kívánságlistátok élén?


KÍVÁNSÁGLISTA


A SpaRitual neve nem volt teljesen ismeretlen számomra, hiszen körömlakkmániásként régóta figyelemmel követem őket, és van is már egy szép, világos színű lakkom a márkától.  Most viszont két neon színű körömlakkal álltam szemben, és megmondom őszintén, borzasztóan kíváncsi voltam, hogy mit tud nyújtani ez a luxusmárka a legnehezebb terepen, hiszen valljuk be, a neon színek nagyon macerásak tudnak lenni.

Először is mesélnék röviden magáról a SpaRitualról. 
A SpaRitual lakkokat azok is bátran használhatják, akik idegenkednek a körömlakkokban található vegyi anyagoktól, ugyanis minden SpaRitual körömlakk 5-free, azaz nem található bennük DBP, toluol, kámfor, formaldehid, és formaldehid gyanta sem. A körömlakkon és körömápolási termékeken túl megtalálható náluk a parabénmentes testápolási vonal is (testápolók, bőrradírok, fürdősók, olajok, stb.), emellett kéz- és lábápolókat illetve ajakfényeket is fellelhetünk a kínálatban. A termékeik – a körömlakkokat is beleértve – vegán alapelvek szerint készülnek, elutasítják az állatkísérleteket, és a környezettudatosság is a prioritási listájuk élén szerepel, a termékek alapanyagai pedig fenntartható forrásokból származnak. 
Nem csoda hát, hogy a SpaRitual világszerte megtalálható a legmagasabb színvonalat képviselő spa-központok és szépségszalonok kínálatában – itthon többek között a Four Seasons-ben, a Corinthia Grand Hotel-ben, a Spirit Hotel Sárvár-ban, vagy éppen az Essential Beauty Salon-ban találkozhatunk velük. (Teljes lista ITT).





No, de térjünk is vissza a két tesztalanyunkhoz. A lakkok egy mutatós, duci üvegben laknak, és összesen 15 ml-t kapunk a pénzünkért. A mennyiséggel nem spórolnak, az tuti. Az ecset egy teljesen átlagos formát kapott,  és bár én jobban szeretem a kicsit szélesebb, laposabb kialakítást, őszintén szólva ezzel is nagyon szépen és könnyen tudok dolgozni, jól idomul a körömágy formájához. A gumírozott kupak nagyon jó fogást biztosít, egyrészt kényelmes, másrészt pedig tutira nem csúszik meg a kezünkben az ecset lakkozás közben. Több körömlakkgyártó is átvehetné ezt a megoldást, mert eddig csak drágább árkategóriában találkoztam ilyennel, pedig szerintem nem dobná meg sokkal az előállítás költségét, ellenben boldogabb vevőket hozna.
Külsőleg teljesen rendben van, nem lehet belekötni semmibe: mutatós, praktikus, és minőséget sugall.

Borzasztóan nehéz volt ezeket a lakkokat fotózni, a fényképezőgép szó szerint kikészült tőlük, de azért igyekeztem olyan fotókat válogatni, amik nagyjából (még ha nem is teljesen) visszaadják a színek élénkségét. Azt hiszem, az ilyen színekre használjuk a "retinaszaggató" kifejezést :)


Kezdjük a személyes kedvencemmel, ami nem más, mint a csodaszép korallos-pirosas Jubilee. A neonos lakkokkal való korábbi rossz tapasztalatom miatt eldöntöttem, hogy két körmömön magában, kettőn pedig fehér alapra kenem, hogy lássam, mennyire jó a fedése.  Aztán elkezdtem lakkozni és leesett az állam, ugyanis nem kell ennek semmilyen alap, egyszerűen már magában is szuper fedése volt, az én rövidebb körmeimen pedig kettő ki is merítette az elég fogalmát. A finishe nem túl fényes, inkább kicsit szaténos fénye van, de ennek a színnek kifejezetten jól áll. Azért kentem rá egy réteg fedőlakkot, mert szeretem, ha nagyon fényes a lakkom.  Egyébként szuper a formula: könnyen siklik, nem foltos és nem is folyik el lakkozás közben. A száradása azt mondanám, hogy átlagos, a két réteg  (egy vékony és egy vastagabb) nagyjából 30 perc alatt száradt meg sérülésbiztosra. Aki türelmes és ügyes, az egészen biztosan ki tudja várni, én azért maradok a gyorsszárító fedőlakkoknál, már csak a bénaságom miatt is.
A szín pedig elképesztően gyönyörű! Nagyon nyári, nagyon vibráló és élénk, de mégsem éreztem úgy, mint néhány ilyen neon színnél, hogy túl sok, vagy hogy túl közönséges. Ez egy szofisztikáltan bohém árnyalat, amit kortól függetlenül el tudok képzelni bárkin.  Három napig viseltem, és semmi probléma nem volt vele ez idő alatt. 

Egy réteg
Két réteg 
Két réteg fedőlakkal




Az Expansive már egy sokkal bevállalósabb szín. Nem kifejezetten szeretem a narancssárgát, de minél többször pillantottam a kezemre, annál jobban tetszett. Olyan, mintha üvegbe zárták volna a nyarat, amit aztán a körmeinkre kenhetünk. Az Expansive kifejezetten barnább bőrön fog jól mutatni, azt sajnos nem tudtam produkálni a képek kedvéért, de azért így is látszik talán a szín világító vibrálása.  Ez a lakk már egy kicsit macerásabb volt mint a fenti társa (de még mindig meglepően jól kezelhető más márkák neon lakkjaihoz képest), ami abban mutatkozott meg, hogy kellett a három réteg a rövidebb körmeimre is, illetve egy kicsit foltosodott felkenés közben. A harmadik rétegnél már ez a gond sem jelentkezett, fedőlakkal pedig tökéletes lett a végeredmény. A rétegezés miatt a száradási idő is megnyúlt egy kicsit, de ez minden lakknál így van. Az állaga ugyanolyan jó, mint a Jubilee-nek, gond nélkül lehet vele dolgozni. Négy napig hibátlanul teljesített átlagos megpróbáltatások mellett. Ma, az ötödik napon már egy-két helyen berepedezett és lepattogott, de én ennél több időt nem is várok el egy lakktól, szóval elégedett vagyok a tartósságával is.

Egy réteg
Két réteg
Három réteg
3 réteg fedőlakkal

Nem túl olcsó körömlakkokról beszélünk, de cserébe a minőségre sem lehet panasz, a márka mögött álló filozófiáról nem is beszélve.  Elég sok neon színű lakkal volt dolgom az évek során, és a SpaRitual messze az egyik legjobb volt eddig.
Ha felkeltette az érdeklődéseteket, akkor a márka honlapján tudjátok beszerezni a termékeiket.  Személyesen az Aulich.Five referenciaszalonban vagy pedig a SpaRitual partnereknél vásárolhattok. Rengeteg szín és finish közül lehet válogatni, mindenki talál neki tetszőt és a testápolási termékek is nagyon ígéretesnek tűnnek.



(X)
A termékeket a SpaRitual hazai forgalmazójától kaptam.

SPARITUAL KÖRÖMLAKKOK – A TÖKÉLETES NEON SZÍNEK NYÁRRA


A Miss Sporty tavaszi, visszafogottabb színvilágú  kollekciója a Nude in Bloom nevet kapta. Kerültek bele rúzsok, új körömlakk árnyalatok, korrektor és mozaikos púderek is. A posztban megmutatok ezek közül néhányat, illetve röviden leírom a kezdeti tapasztalataimat is velük kapcsolatban.

INSTA GLOW MOSAIC POWDER – 003 Luminous Dark



Az egyik kedvencem a mozaik púder, amiből ha jól láttam, három verzió van. Én a legsötétebb változatot kaptam, amiben barnás és rózsás színek váltakoznak. Nagyon szép maga a púder, szinte sajnáltam belenyúlni, annyira jól mutatnak a kis mozaikdarabkák egymás mellett. A termék leírása így hangzik egyébként: A tökéletesnek látszó, ragyogó bőrért. Segít a bőrhibák elfedésében. Frissé és hibátlanná teszi a bőrt. 
Na most, bárhogy is nézem ezt a színt, nem tudom, hogy ki tenné ezt ténylegesen úgy az egész arcára, mint egy púdert. Én nem, ellenben mint pirosító, zseniálisan jó. Próbálkoztam a barnább árnyalatot külön kihorgászni, hogy bronzosítóként használhassam, de bevallom, nekem az nagyon macerás, úgyhogy csak simán összekeverem az ecsettel a színeket, és vala így egy csodálatos, kicsit barackos-korallos matt pirosító. Nincsenek benne csillámok, sem kicsik, sem nagyok, csak a szín, pont ahogy szeretem. Szépen építhető és eldolgozható. Nem tudom a másik kettő milyen, de az a Luminous Dark nekem nagyon bejött. Mindenképp vessetek rá egy pillantást a drogériában. 

1: barnák 2: rózsás 3: mixelve

MY BBF LIPSTICK – 103 My Joyful Nude


Ez a rúzs nagyon nem tetszett, amikor megláttam a színét, valahogy olyan árnyalatnak tűnt, ami nem fog jól állni. Végül én lepődtem meg a legjobban, de bejött. Egyetlen bajom van vele, mégpedig az, hogy rettenetesen kiemel mindent a számon, tehát csak akkor lehet viselni, amikor tökéletesen hidratált és hibátlan az ajkam, különben csúnya lesz a végeredmény. Egyébként kellemes viselet, nem szárít és szinte teljesen észrevétlen a viselése, viszont nem is túl tartós. A csomagolás jól zár, úgyhogy bátran magunkkal cipelhető, emiatt pedig mindig megigazítható.




CLUBBING COLOR  - 027, 047


Már írtam néhányszor, hogy az egyik kedvenc drogériás lakkmárkám a Miss Sporty. Csodás színeik vannak,  jó minőségűek a lakkok és nagyon olcsóak is ráadásul. A Nude in Bloom kollekcióban kapott helyet ez a két szépség is. Mindkettő nude árnyalat, az egyik bézsesebb, a másik inkább barackos. Hozzám a bézses áll közelebb, de tagadhatatlan, hogy a másik is nagyon szép szín. Azt hittem, hogy gyenge fedésűek lesznek, de tévedtem, mindkettőből elegendő két réteg a tökéletes fedéshez. Ígéretükhöz híven gyorsan száradnak és magukban is szép a fényük, kicsit szaténos. 



A termékeket megvásárolhatjátok a Miss Sporty állvánnyal rendelkező  drogériákban.


(X)
A termékeket a Coty Hungary-től kaptam. 

MISS SPORTY – NUDE IN BLOOM


Jó ideje nem vettem már könyveket, ennek az a legfőbb oka, hogy a tavalyi évben kissé elszaladt velem a ló és több könyvet vettem, mint amennyit elolvastam. Ami nem feltétlenül baj, hiszen az olvasás megvár, csak nem szeretek felhalmozni, emellett a helyem is véges. Pontosabban csak véges volt. Évek óta gondolkodom, hogy kellene egy nagy szelektálást csinálni a könyvespolcon, de valahogy nem vitt rá a lélek, annak ellenére sem, hogy tudtam, a nagy részét soha nem fogom (újra) elolvasni. Végül most tavasszal átkattant valami a fejemben, és rengeteg dologtól szabadultam meg, szó szerint lomtalanítottam a lakást, aminek végül a könyvek is áldozatul estek. Szigorú voltam, és csak azok maradtak, amikhez érzelem fűz vagy amiket még nem olvastam el, de mindenképpen szeretnék. Az a célom, hogy a könyvespolcomon csak (számomra) érdekes és értékes olvasmányok legyenek, hogy az a polc valóban engem tükrözzön, hogy olyan könyvekkel töltsem fel, amelyek már régóta a szívem vágyai. Hat doboznyi felesleges könyv gyűlt így össze, emellett lett több, mint egy tucat eladásra vagy cserére váró is. (Előtte-utána kép ITT megtekinthető). Azt is megfogadtam, hogy ezentúl, ha valamelyik vásárlásom nem váltja be a reményeket, akkor rövid úton megszabadulok tőle és nem rakosgatom évekig ide-oda. 

Na de nem rizsázok feleslegesen, hanem térjünk is a poszt tárgyára, vagyis hogy milyen könyveket vettem mostanában! Ez a mostanában főleg áprilist jelent, meg egy kicsi márciust. Azt hiszem, hogy bőven el leszek foglalva ezekkel egy darabig, még három könyv van, amit feltétlenül meg szeretnék venni, aztán egy időre megint elülök a fenekemen szerintem.



Az első, amit beszereztem, az J.K. Rowling felnőtteknek szóló regénye, az Átmeneti üresedés. Olvastam már pár évvel ezelőtt, de akkor csak elektronikus formában, és nagyon tetszett. Az eleje nyögvenyelősen indult, végül teljesen odavoltam tőle, és megfogadtam, hogy egyszer megveszem fizikai könyv formájában is. Sajnos mindig akadt valami fontosabb vétel, de nem is olyan régen szemtelenül olcsón tette fel valaki eladásra a Molyon, én meg azonnal lecsaptam rá, mert mikor ha nem most? Úgyis szeretném újraolvasni, így legalább már nincs kifogás :) Nagyon angol, nagyon kisvárosi, nagyon realista és nagyon nyers.

Fülszöveg: Az alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal…  Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson?


Herman Koch – Nyaraló úszómedencével 

Herman Koch egy holland író, és egyrészt szeretek mindent, ami holland, másrészt az előző magyarul megjelent regénye, A vacsora iszonyúan tetszett. Ha jól emlékszem, tavaly a könyvfesztiválra jelent meg a képen szereplő Nyaraló úszómedencével, de csak most jutottam el odáig, hogy meg is vegyem, mert bevallom, valahogy elfeledkeztem róla. Pár hete került az utamba a beleolvasója, és annyira magával sodort az a pár oldal, hogy azonnal tettem is a virtuális kosárba a könyvet. Társadalomkritika, dráma, izgalom és egy végtelenül utálatos (ámbár szókimondó) elbeszélő.

Fülszöveg: Amikor egy félresikerült orvosi beavatkozás következtében meghal Ralph Meier, a híres színész, háziorvosának, dr. Marc Schlossernek színt kell vallania. Hiszen a szakmai becsülete forog kockán. Nem mintha lesújtaná Ralph halála, ám a filmcsillagok menő háziorvosaként nem rejtegetheti az igazságot. Minden az előző nyáron kezdődött, amikor Marc a feleségével és két kamasz lányával meglátogatta Meieréket egy tengerparti nyaralóban. Kellemesen berendezkedtek, élvezték Meierék és filmes barátaik ingerlő társaságát, de egy szörnyű tragédia váratlanul közbeszólt, és megmutatta, hogy senkiben sem lehet megbízni. Ahogy a nyaralás lassan rémálomba fordul, Ralph későbbi halálának körülményei is értelmet nyernek, és feltárul a nyári tragédia mögött rejlő, zavarba ejtő valóság.



Jessie Burton már tavaly megvett magának a 17. századi Amszerdamban játszódó (mondtam, hogy minden, ami holland, az jöhet) A babaház úrnője című könyvével, szóval nagyon fentem a fogam egy újabb regényre tőle. Szerencsére nem rendeltem meg Bookdepositoryról az angol kiadást, mert a könyvfesztiválra megérkezett a Múzsa magyarul is, és uramisten, annyira szép és minőségi ez a könyv, hogy sírva tudnék fakadni a gyönyörtől, ha ránézek. Ha csak fele annyira is tetszeni fog a történet, mint az első könyve, akkor nagyon boldog leszek.

Fülszöveg: London, 1967. A trinidadi Odelle állást kap az előkelő Skelton galériában. Egy nap felbukkan a varázslatos tehetségű spanyol festő, Isaac Robles egy addig ismeretlen korai műve, amit a galéria kiállításon akar bemutatni. Odelle-nek feltűnik, milyen különös hatást gyakorol a kép főnökére és pártfogójára, Marjorie Quickre, és a lányban gyanú ébred: miféle titkok rejlenek a festmény múltjában? Spanyolország, 1930-as évek. Robles, a festő és a húga megismerkedik egy Londonból érkezett műkereskedővel és vonzó lányával, Olive-val. A kereskedőt elbűvöli Robles első képe, ám mielőtt felkarolhatná az ifjú tehetséget, kirobban a spanyol polgárháború… Mi köti össze ezt a két eseményt, amelyet több mint harminc év választ el? Jessie Burton regényében egy festmény sorsán keresztül ismét magával ragadó, érzelmekben gazdag történet tárul fel múlt és jelen kapcsolatáról, a szerelembe beleavatkozó politikáról és a tehetség valódi természetéről.


Az Antilányregény nem annyira könnyű olvasmány, mint amilyennek a borítója és a címe sejteti. Igazából nem volt szándékomban megvenni, de mivel csere útján jutottam hozzá szintén a Molyon, úgy voltam vele, hogy hát jöjjön, max. túladok rajta én is. Még nem mertem belekezdeni, egy vidámabb időszakomra tartogatom, mert félek, hogy lehozna az életről. Egyébként nagyon megosztó könyv, aminek az okát talán abban látom, hogy a mondanivalója kevésbé "jön át" olyanoknak, akik nem küzdenek/küzdöttek a súlyukkal, testképzavarral, vagy éppen étkezési zavarokkal. Vagy legalábbis így gondolom. Majd ha elolvasom, akkor kiderül, hogy igazam van-e. 

Fülszöveg: A ​könyv története titkos ajándékot rejt. Adunk neked vele egy barátnőt. Kicsit zűrös a csaj, az igaz, de nagyon szerethető, mert tényleg mindig őszinte, mert elképesztő sztorikba keveredik folyton, és mert olyan viccesen tud ruhát próbálni, ahogy senki más. Ő Lizzie, a kövér lány. Aki különben nem is kövér, csak azt hiszi magáról. Ez a dilije. Hogy dagadt. Meg hogy biztos nem kellene egyik fiúnak sem. Ne tudd meg, milyen pasikra hajt, még egy rockzenésszel is összejött. Abból jó nagy gáz lett, majd elmeséli. Lizzie olyan, mint te – boldog akar lenni. Talán kicsit megelőzött téged: ő már végigcsinálta. Légy vele türelmes, kérlek! Ő azért bukdácsol ennyit, hogy neked már ne kelljen. Elköveti helyetted a hibáidat. Nevessetek, sírjatok együtt!



Paula Hawkins írta az elrettentő méretű hype áldozatává vált A lány a vonaton című könyvet, amit bevallom, én nem olvastam, mert valamiért nem fogott meg a sztori. A víz mélyén című könyve ellenben még annyira friss, hogy szinte ropog, és ennél azonnal éreztem a csilingelést fejemben a fülszöveg olvasása után, szóval előrendeltem.  Sok mindent nem tudok róla elmondani azon kívül, hogy csodaszép a borítója és hogy a külföldi olvasók eddigi visszajelzése alapján kidolgozottabb könyv, mint a debütáló kötete. Tekintve a világsikert, A lány a vonaton sem lehetett annyira borzasztóan rossz, szóval én bizakodom, hogy ez is egy izgis sztori lesz. 

Fülszöveg: A ​várost átszelő folyóból holtan húznak ki egy fiatal nőt. Néhány hónappal korábban egy sérülékeny tinédzser lány végezte ugyanott, ugyanígy. Előttük évszázadokon át asszonyok és lányok hosszú sora lelte halálát a sötét vízben, így a két friss tragédia régen eltemetett titkokat bolygat meg – és hoz felszínre. Az utolsó áldozat árván maradt, tizenöt éves lányának szembe kell néznie azzal, hogy félelmetes nagynénje lett a gondviselője, aki most kényszeredetten tér vissza oda, ahonnan annak idején elmenekült, és ahová szíve szerint soha nem tette volna be újra a lábát. A folyóparti ház eresztékei éjjelente hangosabban nyikorognak, a fal tövében susogó víz kísérteties neszekkel tölti meg az egyébként zavartalan csendet.



Nagyon rápörögtem mostanában a pszichothrillekre, a legutóbbi ilyen olvasmányom a Zárt ajtók mögött volt. Izgalmas volt ugyan és olvastatta magát, azonban mégis kevésnek éreztem és kicsit elnagyoltnak, úgyhogy vágytam valami igazán odaba...khmm, ütősre. Szeretem, ha egy ilyen történet a bőröm alá kúszik, ha nem ereszt és közben el is gondolkodtat. A lélek legsötétje pontosan ilyen. Elizabeth Haynes rendőrségi elemzőként dolgozik/dolgozott egyébként, így duplán félelmetes a könyv, hiszen sok személyes tapasztalatot is beleszőtt a történetbe. Nem tudom érdekel-e valakit rajtam kívül (kifejezetten utánakérdeztem olvasás előtt), de szerencsére állat nem szerepel és nem is hal meg a könyvben. Az utolsó példányt sikerült online megvennem, de a megmaradt Alexandra boltokban talán még fellelhető valahol. Ha látjátok, ne hagyjátok ott! 

Fülszöveg: Catherine ​élvezi a londoni szinglik gondtalan életét, mígnem az egyik éjszakai szórakozóhelyen megismerkedik Lee-vel. A férfi jó vágású, karizmatikus és titokzatos – elvarázsolja Catrherine-t és a lány barátnőit is. Amikor azonban kiderül, hogy Lee valójában kiszámíthatatlan, manipulatív és erőszakos, már késő: Catherine egyedül marad a kétségbeejtő helyzetben, és senki sem hisz neki. Miközben fokozatosan tárul fel előtte Lee sötét oldala, egyre jobban belegabalyodik a lelki terror és a szexuális kiszolgáltatottság sűrű hálójába. Vajon van-e kiút, el lehet-e menekülni a férfi elől, aki mindenre képes, csak hogy birtokolja vágyainak tárgyát…


A Könyvmolyképző is meglátta a potenciált a pszichothrillerekben, és útjára indította a sokadik pöttyös kiadást (gyorsan meggugliztam: Kristály pöttyös könyvek). A nyitókötet elég erősre sikerült,  a Csak egy árnyék a terjedelmes mérete ellenére nagyon olvastatja magát és hasonlóan a fenti könyvhöz, ez is eléggé be tudja paráztatni az olvasót. Sajnos a téma eléggé érint, még ha csak közvetve is, hiszen anyukámnak évek óta van egy kéretlen "rajongója", és megmondom őszintén, ennek az olvasása közben kicsit jobban aggódom emiatt, mint eddig. Ha egy fordulatos és észveszejtő pszichothrillerre vágytok, akkor ezt és A lélek legsötétjét nagyon ajánlom! 

Fülszöveg: Normális életet élsz, sőt, inkább irigylésre méltót. Sikerült elismerést kivívnod, megtalálnod a helyed a világban. És akkor egy napon… Egy napon hátrafordulsz, s meglátsz magad mögött egy árnyékot. Attól a naptól fogva üldöz. Szakadatlanul. Csak egy árnyék. Nincs arca, nincs neve. Nincs megfogható indítéka. Követ az utcán, lekapcsolja mögötted a villanyt, felbontja a postád. Megfigyel még a legintimebb pillanataidban is. A rendőröknek hiába szólsz: pszichiáterhez küldenek. A barátaid furcsa szemmel néznek rád, majd eltávolodnak tőled. Senki nem ért meg. Senki nem tud, senki nem akar segíteni neked. Egyedül vagy. Nem: a félelem folyton veled van. Ahogy az árnyék is. Ott van a hátad mögött, az életedben. Vagy csak a fejedben…? Mire megérted, már túl késő. 


Karen Rose anyukám miatt került hozzám, ő nagyon szereti az ilyesfajta krimiket, én meg nem ellenkezem, mert igazából amit eddig olvastam az írónőtől, az nagyon tetszett. A féltéglát idéző méret megint csak becsapós, ugyanis hihetetlenül gyorsan pörögnek az oldalak, a történet pedig nem szenved hiányt brutalitásból, észveszejtő csavarokból és természetesen szerelemből, hiszen mégiscsak egy Karen Rose-ról van szó, aki a (romantikus) krimi mestere. Ez a könyv egy sorozat tizenvalahányadik része egyébként, de ez ne érdekeljen senkit, mert nagy részük meg sem jelent még itthon, és egyébként is olvasható teljesen önálló történetként is. 

Fülszöveg: A pszichológus Faith Corcoran kétségbeesetten próbál elszökni zaklatója elől, aki rémálommá változtatta az életét az elmúlt egy évben. Elég kétségbeesetten ahhoz, hogy arra a helyre meneküljön, ami még a zaklatójánál is régebb óta kísérti. Egyszerre áldás és átok, hogy a közelmúltban megörökölte nagymamája házát Cincinnatiben: az épület menedékké válik, ahol Faith újrakezdheti az életét. Vajon szembe tud nézni az életét a mai napig befolyásoló sötét emlékekkel? Csakhogy Faithnek fogalma sincsen róla, milyen közel került a félelmeihez. Két egyetemista lány is eltűnt a környéken, és az FBI különleges ügynökét, Deacon Novakot is bevonják az ügybe. A nyomozás váratlanul Faithhez vezeti őt, és beleszeret a gyönyörű, bátor nőbe. Ketten együtt hamarosan rádöbbennek, hogy az ügy bonyolultabb, mint hitték. Kapcsolódik mindahhoz, ami évtizedekkel ezelőtt Faithszel történt, megkérdőjelez mindent, amiben a pszichológusnő hisz, és hátborzongató új jelentést kölcsönöz a hús-vér szónak.


Ti mit olvastatok vagy terveztek olvasni mostanában? Ha szeretnétek, hogy valamelyik könyvről írjak részletesebben is, akkor jelezzétek kommentben és amint lehet, eleget teszek a kérésnek :)

TAVASZI BOOK HAUL