VIGYÁZZ, KÉSZ, POSZTOLJ! ESKÜVŐ, AHOGY ÉN CSINÁLNÁM



Sosem voltam az a lány, aki már a homokozóba is az esküvőjéről álmodott, nincsen álomruhám és a Pinteresten sem gyűjtöm táblára a nekem tetsző dolgokat ebben a témában. Nem hat meg egy esküvő, maximum akkor, ha elfogy a bor idő előtt a lagziban és a lánykérős videókon is csak PMS idején bőgök. Nem életcélom a férjhez menés és őszintén, a hagyományos magyaros esküvő gondolatára a hideg is kiráz. Éppen ezért nagy falat ez a mai poszt nekem, mert Szilvi az Álomesküvő témát sorsolta, és hát ugye nekem nincs olyan, ha fel is merült valaha a gondolat bennem, akkor maximum addig terjedt a dolog, hogy messze, kettesben, cécó nélkül. Őszintén irigylem a lányokat, akiknek kész haditervük van már a randi első napjától és akik lelkesen gyűjtögetik az inspirációkat. Most megpróbáltam beleképzelni magam a helyükbe és kitalálni, hogy ha térdepelne előttem egy kellően gazdag és öreg elbűvölő és jóképű férfiember gyűrűvel a kezében (szigorúan szenteste ugye!), akkor milyen kép peregne le előttem íziben a pánikrohamon túl.

Tudni kell rólam, hogy a legtöbb esetben nem szeretek középpontban lenni, félidegeneknek és idegeneknek kitárulkozni meg főleg nem (ha ennél a mondatnál bárkiben is felmerült, hogy akkor miért is blogolok, nos, hát nem egyedül teszitek fel ezt a kérdést), éppen ezért is borzaszt el a gondolat a saját esküvővel kapcsolatban. Hiába állna családtagokból és barátokból a násznép, egyszerűen kényelmetlenül érezném magam a tudattal, hogy mindenki engem és a mozdulataimat bámulja, hogy nagyon boldognak és szerelmesnek kellene tűnnöm akkor is ha éppen rohadtul töri a lábamat a cipő és két órája pisilnem kell. Ami pedig a legrosszabb, hogy demonstrálnom illene a szerelmemet emberek hada előtt úgy, hogy alapjáraton nem vagyok egy nagyon érzelgős típus, aki igazán ismer az tudja ezt rólam. A másik legfontosabb pedig az, hogy nem szeretem a hagyományos esküvőket vőféllyel, menyatánccal, vonatozással meg szintizenével és éjfélre lerészegedő ciciperverz nagybácsikkal. Tudom, hogy ez a hagyományos és tiszteletben tartom, ha valakinek ez tetszik és erre vágyik, de én nem.

A kutakodásom alatt két fajta esküvő ragadott meg, egyikkel már régebb óta szimpatizálok, a másik pedig a hangulata miatt fogott meg igazából. Mindkettőre igaz, hogy szűk körben zajlik és a külsőségek és a tipikus magyar hagyományok helyett a hangulatra és a meghittségre törekszik.  És természetesen a két véglet jellemző rájuk, míg az egyik kényelmes és méregdrága, addig a másik kissé kényelmetlen, de akár olcsón is kivitelezhető.


1. verzió, ha a nyakunkba szakadna a bank:


Igen, ez kezd elég közhelyes lenni, főleg hogy már utazási irodákban is lehet foglalni kifejezetten olyan utat, ahol megszervezik az esküvődet. Nekem mégis nagyon tetszik, mert a hangulata utánozhatatlan, a díszlet olcsó, hiszen mi lehetne szebb mint a tenger vagy az óceán végtelen kéksége és a puha homok fehérsége némi egzotikus virággal kiegészítve? Ruhának megtenné egy egyszerűségében szép ruha, a cipőn nem kellene gondolkodni és egy színpompás csokor feltenné az i-re a pontot. 
Én biztosan nem vinnék senkit, maximum két tanút (és nagyon max. a szülőket és a tanúk párjait) és így a nászút is le lenne tudva. Hangulatos, bensőséges és romantikus, a család és a barátok pedig megkapnák utólag a fényképeket. 

A helyszín



A ruha

vagy




A csokor



A fotózás



A vacsora


A dekoráció




2. verzió, ha bevállalósak lennénk:


Januári gyerek vagyok, a zsigereimben van a tél szeretete, ráadásul a havas tájnál nincsen meghittebb és romantikusabb látvány véleményem szerint, így nagyon szívesen házasodnék a természetben, havazáskor, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor téli témában. Igen, ez elég fura és kényelmetlen is, hiszen a pár is és a násznép is megfagyna, de ennyit bevállalnék a hangulatért :D
Itt kicsit megengedőbb lennék és a szűk család és a közeli barátok részt vehetnének, max. 30 főig. A ceremónia után egy laza beszélgetős, eszegetős, iszogatós rendezvényt képzelek, ahol nyoma sincs a cipőből ivásnak és a menyasszonyrablásnak.

A helyszín

 vagy


A ruha


A csokor 

A fotózás

A vacsora


A dekoráció



Ez tehát az én két álomesküvőm, ahhoz képest, hogy nem volt elképzelésem sem, elég jól összehoztam a dolgot.  A többiekét megnézhetitek a lenti linkekre kattintva. 


Nektek milyen az álomesküvőtök?
Ha már volt, akkor milyen stílusú volt?









Képek: Pinterest (és igen, már van esküvős táblám :D )



15 megjegyzés

  1. Mi is szeretnénk majd esküvőt a párommal, de azt hiszem én is egy meghitt kertpartys esküvőt szeretnék a családtagokkal. Ruhából is valami elegánsat és visszafogottat, mivel már nem vagyok mai csirke... :D A csokrom már meg van, selyemvirágból készítettem, ezzel is foglalkozom egyébként... Különleges formájú, nagyon egyedi, amit több óra és sírás rívás árán raktam össze, és ez a történet annyira emlékezetes nekem, hogy ő marad a csokrom. :D Ez a téli csokor amit ide tettél inspinek, jó kidolgozatlan...ennél biztos királylányosabbra venném. Nagyon durvák, és kontrasztosak benne a tobozok, még lehetne lágyítani rajta, hogy finomabban kapcsolódjon a kálákkal, és a tollal. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nemrég felfedeztem a másik blogodat is, már tudom mivel foglalkozol és hallod csodás csokrokat alkotsz! Ez a kertiparty nagyon jól hangzik, tényleg meghitt és csak szűkkörű lehet (nem sok kertben fér el szerintem 100+ ember :D) Igazából nem találtam olyan csokrot amit én elképzeltem volna a téli témához, ez állt hozzá a legközelebb de tényleg nem az igazi. Mondjuk én szakmai szemmel nem látom a hibáit, de azt igen hogy óriásiak a tobozok.

      Törlés
  2. Nagyon egyetértek veled azokkal amiket mondtál. Teljesen jogos és örülök,hogy beletetted te is, hogy nem akarsz hagyományos magyar esküvőt. Ezt én nem írtam,de a hideg kiráz még csak a gondolatától.
    Vicces az is,hogy bár én szoktam így fotózkodni,de valahogy mégse bírnék el ekkora figyelmet -független attól,hogy ismerem e a násznépet vagy sem. Szóval egytől egyig egyetértek a gondolataiddal,mert bennem is ezek merültek fel- ja meg hogy mért is kellene egy rakat lóvét elcsesznek emiatt :D

    Az a víz alatti fotózásos téma nagyon izgalmas és az én fantáziámat is izgatja- még ha nem is esküvő keretében :D
    Jaj és az a téli esküvő ötlet kifejezetten szimpatikus. Imádom a telet és a havat és hát ettől tényleg megjönne a romantikus hangulatom -fene tudja mért. (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy egyetértesz, kicsit féltem, hogy túl sarkos lesz a véleményem de ha egyszer ezt gondolom, akkor ez van :) Titkon én is szeretek ám szerepelni, de nem nagyközönség előtt, maximum 1-2 jól ismert ember előtt, de egy esküvő azért az más.
      Én a telet mindig a romantikával kapcsolom össze, talán ezért is a kedvenc évszakom, ilyenkor az emberek is valahogy kedvesebbek egymással és milyen szuper érzés már a hóesésben sétálni? :)

      Törlés
    2. Teljesen mindegy, akkor is a te véleményed (: Ez meg csak plusz hogy egyet is értünk. Bevallom én is gondolkodtam rajta,hogy a sok csaj majd lenéz,mert leírom a véleményem -de végül nem lett gáz (:
      Biztos mindenki vágyik valamennyi figyelemre-de ilyen vadidegen emberek előtt,vagy olyanok akik utálnak.. hát ott inkább ideges meg feszült lennék.
      Úgy látszik a tél témában is egyet értünk elég rendesen,mert nekem is az a kedvenc évszakom és sokkal több pozitív dolgot látok benne mint ebben ami most nyáron van (: Mondjuk az én párjaim utáltak a hóban sétálni vagy pont letojták.. szóval maradt az,hogy elmegyek futni (:

      Törlés
    3. A férfiak nem értékelik az ilyen romantikus dolgokat, szerintem a hóesésről le sem esik nekik hogy mennyire hangulatos.
      Sok mindenben egyetértünk, ez már többször feltűnt :)

      Törlés
  3. De jó, extravagáns esküvő lenne az biztos, tuti nem a megszokott, tetszik! :) A téli amúgy rengeteg lehetőséget rejt magában! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bevallom, hogy csak gyorsan összeválogattam a képeket, kb egy óra alatt, szóval igen, sokkal több dolgot ki lehetne hozni a téli témából :)

      Törlés
  4. A tipikus magyar lagzitól engem is a hideg ráz. Nálunk ugye most ez aktuális valamennyire, de még annyira nem közeli(bár tudom, hogy van, aki már ennyi idővel korábban is nagy szervezkedésben van...). Sokáig gondolkoztunk ezen, hogy milyen is lenne jó, szóba került a tengerpart, de őszintén szólva, biztos vagyok benne, hogy még a közeli családtagok egy része is megsértődne miatta, meg vannak olyan emberek, akiknek tényleg örülnék, ha ott lenne. Tipikus magyar lagzit semmiképpen sem akarunk, sohasem tetszett ez a fajta körítés. Mindenképpen kicsi lesz, nem fogunk olyat meghívni, akivel 5 éve nem találkoztunk, de még egy telefont sem váltottunk. Fel vagyok készülve arra, hogy kapjuk majd a megjegyzéseket, hogy milyen egy esküvő mulatós zene stb. nélkül, DE ez a nap csak kettőnkről szól, akinek nem tetszik...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kommetedről jutott most eszembe, hogy el is felejtettem beleírni a posztba azt, hogy az esküvőt idehaza sajnos nem a pár kedvéért rendezik rendszerint, hanem a násznép kénye-kedvéért és mivel annyi elvárásnak kell megfelelni, a végén nyoma sem lesz annak, amit a menyasszony az elején kigondolt. Pedig ennek pont fordítva kellene lennie. Na meg amit te is írsz, a sértődés... Ha nem hívod meg a harmadunokatestvéred kertszomszédjának az anyósát akkor már minimum 3 ember sértődik meg.
      Nagyon tetszik a felfogásod a tiétekkel kapcsolatban, kívánom, hogy olyan legyen amilyenről mindig is álmodtál :)

      Törlés
  5. Ezek nagyon távol állnak tőlem, a hideg különösen, de nagyon festőiek, az tény :) Nekem szűk körű volt, csak tesók és azok gyerekei ill. a szülők voltak jelen. 12 fő, tanúval együtt. A ruhát varrattam, ebéd volt, saját smink, egyedül fodrászhoz mentem el, mert a hajam alapból rémes. Kolléganőm még ezen is túltett, kiment ebédszünetben, visszajött asszonyként. Nem nagyon szeretett magáról beszélni, de azért ez meredek volt. Másodjára már megadta a módját, másik pasival.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezek szerint a tiétek tényleg nagyon családias volt :) Viszont a kolléganőd sztorija meredek, azért ennyire hétköznapira venni egy esküvőt durva. Volt ismerősöm, aki csak hitel meg örökség miatt házasodott, de még ők is rendeztek egy szerény esküvőszerűséget.

      Törlés
  6. Mindkét verzió nagyon hangulatos, bár most elképzeltem a vőlegényem arcát, ahogy elővezetem neki a téli esküvő ötletét, nagyon utálja a hideget :D
    A tengerpart hozzám is közel áll, én mindig is tóparti esküvőről álmodoztam. Szerintem egyébként nagyon hangulatos a kicsi, csak két tanús, esetleg közeli rokonos esküvő, gyönyörű és meghitt, megértem, hogyha már esküvő, akkor erre vágysz :) mi ennél picit nagyobban gondolkodunk (vágtam egy grimaszt, amikor valaki felhozta, hogy apumék kertjében is össze lehetne rittyenteni, és nem azért, mert derogál, hanem mert nem erre vágyom), de azért a többmilliós-többszázfős hacacárétól minket is kiráz a hideg, szerintem az már nem arról szól, amiről kéne.

    Sajnos én is úgy látom, hogy nem könnyű igazán a saját ízlésünkre szabni az esküvőnket, bár nyilván kisebb lenne a nyomás, ha nem lenne olyan veszettül drága még egy kis esküvő is, hogy a jegyespár nem tudja a szülei hozzájárulása nélkül kifizetni... Tőlem mindkét véglet távol áll, nem akarom, hogy a násznép és főleg a család háttérbe szorítsa a kettőnk ízlését és elképzeléseit, elvárom, hogy megértsék, mi mit szeretnénk és hogyan, viszont az sem én vagyok, aki az asztalra csap, hogy márpedig ez a mi esküvőnk, és leszarom, ha csak mi ketten érezzük jól magunkat. Ehhez nincs értelme meghívni és megvacsoráztatni egy násznépnyi embert. De hát az arany középutat a legnehezebb eltalálni... mindegy, majd idegeskedek ezen, ha ott tartunk :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óh, amilyen az én formám, kifogok egy olasz famíliával rendelkező hidegiszonyos, tengeribeteg férfit, úgyhogy nem ringatom magam bele nagyon a dolgokba :D
      A tópart is csodás lehet, akár egy kisebb mellett, akár egy nagyobbról legyen szó. Megértelek, hogy nem akarsz kerti lagzit, annak is megvan a varázsa, de ha az ember másra vágyik, akkor jöhetnek az észérvek meg a logika, nem fog számítani :)
      Remélem sikerül megtalálnotok azt a bizonyos arany középutat, nem lesz egyszerű de szorítok. Azért majd lesz a blogon róla beszámoló, ha majd megtörténik, ugye? :)

      Törlés
    2. Köszönöm. Mindenféleképpen :) csak még nagyon messze vagyunk tőle. Addig élvezem az inspirálódást, nyomás nélkül ^^

      Törlés

Köszönöm a kommented! Megeshet, hogy nem tudok azonnal reagálni, de minden esetben elolvasom a megjegyzésedet és előbb vagy utóbb válaszolok :) Tégy egy pipát az "értesítést kérek" felirat elé, így e-mailben azonnal értesülsz a poszthoz tartozó kommentekről.