ÓNODY HELGA - RUHATÁR | A TE RUHATÁRAD VAJON RENDBEN VAN?


Az enyém ugyanis nincs. Nem mintha nem lettek volna eddig is kétségeim ez ügyben, de mielőtt még az utolsó oldalra értem volna Ónody Helga ruházkodásról szóló könyvében, már biztosan tudtam, hogy itt (vagyis hát ott, a szekrényben) változások kellenek. Na de kezdjük az elején a történetet!
Helgát a blogolás kapcsán ismertem meg virtuálisan, és blogja, a Stílusnotesz nagyon hamar az egyik kedvenc olvasmányommá nőtte ki magát. Amióta az eszemet tudom, vonzódom a minőségi és elegáns dolgokhoz - még akkor is, ha sok esetben nem engedhetem meg magamnak -, így szinte faltam minden sorát amikor felfedeztem magamnak az írásait. Helga ugyanis nem másról ír nekünk, mint a luxusholmikról, az elegancia alapjairól, az etikettről, Párizs csillogó oldaláról és a stílusosságról. Ugyan, mi a különleges ebben - kérdezhetnénk-,  hiszen naponta sokan, sokféleképpen ragadják meg a ilyen témákat. Ő azonban nem a kanapén ücsörögve összecsipegetett félinformációkból osztogatja a tudást, hanem saját életéből és tapasztalataiból merítkezve segít eligazodni egy olyan világban, amiről a legtöbben csak álmodozunk. Teszi mindezt közvetlen, néha kissé szarkasztikus, de sohasem sznob stílusban.

Pár hónapja kiderült, hogy a blog után egy magasabb szintre ugorva már könyv formájában is olvashatjuk Helga tanácsait az öltözködéssel kapcsolatban. Természetesen nagyon megörültem a hírnek, annak pedig még inkább, hogy elsőként olvashattam el a művet. Sajnos a könyvbemutató összejövetelre nem volt módon elmenni, de ITT megnézhetitek, milyen hangulatos volt az egész.


A Ruhatár egy jól összerakott, szépen kivitelezett könyv lett. Koktélruhás grafikával, feltűnően nőies színnel készült a borító, amit én a tartalomhoz mérten egy kicsit bohémnek érzek. Kétségkívül figyelemfelkeltő, de szerencsére nem harsány és közönséges értelemben, hanem amolyan csajosan. Belül minden tökéletes, egyetlen elütést találtam, de ez megbocsátható a magánkiadás fényében (láttam már cifrákat nagy csinnadrattával kiadott bestsellereknél).
Gyakorlatilag egy délután alatt kivégeztem, így mondhatnám azt, hogy ez egy könnyű olvasmány. Bizonyos szempontból ez igaz is, hiszen Helga fogalmazásmódja, írói stílusa, és kis sziporkái révén csak úgy olvastatja önmagát a könyv, azonban a fejemben zsongó rengeteg információ, amit az olvasás után képtelen voltam egyben feldogozni, nem erről tanúskodik.  Ez egy tökéletes beleolvasgatós könyv, amit csak lekap az ember a polcról és elolvas egy fejezetet. Annak ellenére, hogy nem keménytáblás és nincsenek benne képek sem (sajnos), teljesen bátran merném coffee table book-nak is nevezni. 

A három részre tagolt tartalom teljesen az alapoktól kezd építkezni, hogy a végére eljuthassunk ahhoz, amit mindenki tudni akar: hogyan építsünk fel egy számunkra tökéletes ruhatárat és hogyan diktáljuk mi a divatot!

Az első részben egy mini anyagismeret szemináriumon vehetünk részt, ugyanis az alapanyagokat és a kelmetípusokat vesézi ki a szerző. Kétségkívül nem ez a legizgalmasabb része a könyvnek, de teljesen megértem az okát, hogy miért itt kezdődik. Ahogy Helga is írja, ez a téma sajnálatosan elhanyagolt manapság, pedig már a vásárlás pillanatában tisztában kell(ene) lennünk adott ruhadarab tulajdonságaival, hogy tudjuk mire számíthatunk a későbbiekben. 
Feszes, konkrét tényeket közlő fejezet, aminek olvasásakor végig volt némi egyetemi jegyzet-utánérzetem, amit csak erősített a tény, hogy ez egy interaktív könyv, így beleírni szinte kötelező. A végén szomorúan láttam az összesítést, mely szerint - nem túl meglepő módon -  jóval nagyobb többségben képviseltetik magukat a műszálas vagy műszállal kevert ruhák a szekrényemben a természetes, vagy nemesebb alapanyagúakkal szemben.



A második, egyben legterjedelmesebb rész a szekrénybevalókat veszi sorra, a bugyitól kezdve egészen az ékszerekig. Helga nem a tutit akarja megmondani ebben a fejezetben, hanem azokat az alapszabályokat mondja el, amelyeket érdemes figyelembe venni (a többi tényező mellett) vásárláskor, amennyiben bárhol és bármikor vállalható ruhatárat szeretnénk összehozni. 
A darabokat hordhatóság szerint is osztályozza, hiszen ami megállja a helyét egy könnyed városi összeállításként, az egy üzleti megjelenésnél nem biztosan szerencsés választás. Megkülönböztet divat-, casual-, városi-, üzleti- és alkalmi ruhadarabokat. Ez a fejezet tele van apró és érdekes információkkal, megtudhatjuk többek között, hogy bizonyos körökben újgazdag szokásnak tartják, ha görcsösen összepárosítjuk a cipőt a táskánkkal, vagy hogy a szoknyát elméletileg felülről kellene felvenni. A fejezet szuper lehetőséget adott arra, hogy összegezzem a ruháimat. Nagy meglepetés nem ért, mert eddig is tudtam, hogy rengeteg felesleges divatgöncöm van, ellenben a fontosabb darabok közül még jó néhány beszerzésre vár. Ilyen például egy eredeti bőr perfecto, a tökéletes farmer, egy jó szabású zakó, de a leginkább a kiegészítőim terén akad mit pótolni.

A utolsó (számomra legizgalmasabb) harmada a könyvnek hasznos és okos tanácsokat ad a választással kapcsolatban. Kitér a színekre, a testalkatra, a divatra, és tisztázza a dresszkód fogalmát, valamint fajtáit is. Megtudjuk, hogy milyen szempontok alapján érdemes összeállítani az alapruhatárunkat, valamint azt is, hogy mely darabokat érdemes az alapruhatár elemeként kezelni. Kapunk vásárlási tanácsokat is, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a vásárlás egy tudatos, jól átgondolt és megtervezett folyamat legyen,  annak érdekében, hogy az új darab minden szempontból tökéletes legyen számunkra. Ez a legtömörebb rész a műben, de ez nem azt jelenti, hogy unalmas vagy szájbarágós lenne, sőt!

Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet. Olyan érzés volt olvasni, mintha Helga, afféle jóságos tündérkeresztanyaként  ahelyett, hogy egy suhintással tökéletes ruhát varázsolna ránk, inkább kézen fogna, és bevezetne a stílus és elegancia titkos birodalmába, hogy aztán együtt fedezzük fel az ott megbúvó titkokat. Nem mondom, hogy minden információ újdonság volt számomra, de sok esetben tudott újat mondani és nagyon jó így egyben, összeszedve látni a klasszikus elegancia alapjait. Mivel lelkes olvasója voltam eddig is, néhány fejezetet ismerősként üdvözöltem a blogról, de ez semmit nem vett el az élvezetéből, ugyanolyan lelkesedéssel olvastam a zsebkendőről és farmerről, vagy éppen a két P-ről, mintha először hallanám. Helga élvezetesen és néhol kicsit csipkelődő stílusban ír, imádtam a kis kitekintőket és a személyes vélemények belefűzését, főleg a műszál és a bunda témában. 
Az utóbbi 1-2 évben megfigyeltem magamon, hogy a mérleg kezd erősen átbillenni a minőség oldalára a mennyiségről (biztosan a korom miatt) és a Ruhatár csak megerősített abban, hogy ez egy jó irány. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik az elegancia és az öltözködés témája iránt, de azok is haszonnal forgathatják, akik el vannak veszve a témában vagy a mostanában oly divatos kapszulagardrób kialakítására törekednek. Hála a könyvnek most már teljesen átlátom a saját gardróbomat, annak hiányosságait és erősségeit is felismertem és a könyv hatására talán ritkulnak az impulzusvásárlásaim is. A jó hír pedig az, hogy ha minden igaz, a jövőben várható a folytatás is Életmód címmel. Én már alig várom! 

Ruhatár - A női elegancia alapjai
Szerző: Ónody Helga
Kiadó: Underground kiadó
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 314
Ár: 3200 Ft










6 megjegyzés

  1. Szia Panna!
    Úgy örülök, hogy írtál erről a könyvről, már nagyon vártam, hogy valamelyik blogon írjanak róla :) Nagyon kíváncsi voltam eddig is Helga könyvére, imádom a blogját és azt stílust, ahogyan ír. Most még jobban megerősítettél abban, hogy ezt a könyvet előbb vagy utóbb be kell szereznem :) Szóval köszi a megerősítést ;)
    Üdv: Dóri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Dóri! :)
      Már régóta piszkozatban várt ez a poszt, de most éreztem úgy, hogy mindent leírtam, amit akartam. Örülök, hogy hasznosnak érezted és annak meg főleg, hogy meggyőztelek a beszerzését illetően :) Ha szereted Helga blogját, akkor pedig végképp tanácsos magadénak tudni :)

      Törlés
  2. Biztos jó könyv, csak nem nekem íródott. Nem járok elegáns helyekre, nincs meghatározva a munkahelyi öltözék sem. Tudom, unalmas a farmer-kardigán melóba, de örülök neki, hogy nem kell szoknyában, magas sarkakon tipegnem egész nap. Elegáns lennék, az tény, de nem lenne kényelmes, vagy az már olyan drága lenne, ha kényelmeset vennék magassarkúból, hogy rámenne a fizetésem.
    A boltok kínálata viszont siralmas, tényleg sok a műszálas gönc, be kellene tiltani. Vettem egy pamut hosszúujjú pulcsit sportáruházban, sima, egyszínű, kardigán alá, érdekes, nem kell mindjárt 3 réteg ruha, mert ez olyan meleg, hiába vékony anyag. Erre tényleg oda kell figyelni.
    Ami rémes, hogy az ember lejárja a lábát, mire talál egy nem feliratos, nem nagymintás, nem csillivilli ruhát, ami elegáns, egyszerű és ki is tudja fizetni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem feltétlenül azoknak íródott, akik állandóan puccba vágva, kiskosztüm-estélyi kombót váltogatva élik az életüket, az ilyen emberek feltehetően tisztában vannak azokkal a dogokkal, amit Helga leírt vagy pedig jó pénzért fizetnek valakinek, aki helyettük megoldja a ruházkodás problémáját. Az elegancia szerintem létezik a farmer-kardigán vonalon is, a lényeg a minőségen és a jó választáson van és Helga erre próbálja rávezetni az embereket a könyvében. Ne is mondd, katasztrófa a helyzet kínálat terén, sajnos a fast fashion boltokban és már a kisebb butikokban is egyre nehezebb jó anyagú, minőségű ruhákat találni, ha meg mégis akad, akkor nonszensz összegekért. Ezért is írtam, hogy az utóbbi időben inkább már jóval kevesebbet vásárolok mennyiségben, de a minőség miatt mégsem költök kevesebbet sajnos. Szerencsére a nagyon alap darabok közül már van egy minőségibb, bátran vállalható készletem. A cipőket én mindig szezon végi, közbeni akciókban veszem, olyankor jó áron lehet bőrcipőket venni, de nem mondom, hogy nem csábulok el a pár ezer forintos egyszezonos cipők felé. Ez a gyengém :/ :)

      Törlés
    2. Egyetértek, az ízléses öltözködés nem feltétlenül a pénznél kezdődik! :))
      Nagyon jó lett az ajánlód, még a végén olvasásra adom a fejem. Az eddigieket biztos megerősítené amiket eddig tanultam. Kész csoda, hogy az anyagokkal kezdi a könyv, hogy legyen mit megalapozni. Rengetegen nem is ismerik az anyagokat, hogy mit hordanak. Anyukám révén tettem szert egy kis ismertre, amit azóta is használok. Pölö ,meg sem veszem ezeket az új, nyomott, selyem előoldalú pólókat, mert összecsipkedik az embert, meg még jól bele is izzadok... Annó Apukám a legdivatosabb öltönyeit a Margótól vette a a Tapolcai piacon. Hatalmas turkálós szigetekből, úgy húzta ki a kupac alól a gyönyörű szebbnél szebb szabású öltönyöket... :D A kutya meg nem mondta, hogy honnan van, annyira jól álltak rajta. Én pl csak bőrcipőkben járok, mivel az lélegzik a legjobban, nem dunsztkötéses műbőrcipőben aminek a párája is fagyasztja a lábat.. és még sorolhatnám... Mostanában rászoktam, hogy egy egy minőségi darabot veszek az eddigi ruhatáramhoz, ez elég jól működik. :)

      Törlés
    3. Örülök, ha meghoztam a kedved a könyvhöz, ez volt a cél :) Igen, az anyagokkal kapcsolatban elég kevés tájékoztatás van, bevallom, én sem voltam tisztában eddig minden dologgal, de most a könyv révén sok kérdés letisztázódott. A Margótól a piacon, ez aranyos :) Régen imádtam piacozni, de manapság már a legtöbben ugyanazt árulják, mint a kínai boltokban, csak dupla áron :( Most már én is könnyű szívvel hagyok ott egy divatos, de szar minőségű ruhát, még ha akciós akkor is, mert kinőttem abból, hogy ész nélkül halmozzak.

      Törlés

Köszönöm a kommented! Megeshet, hogy nem tudok azonnal reagálni, de minden esetben elolvasom a megjegyzésedet és előbb vagy utóbb válaszolok :) Tégy egy pipát az "értesítést kérek" felirat elé, így e-mailben azonnal értesülsz a poszthoz tartozó kommentekről.